Eljutottunk arra a pontra, hogy a narratíva miatt elkezdték felrúgni a könyv idővonalát, ami persze a képi ábrázolásnak nem árt különösebben.
A lényegi események egyszerre háromfelé történnek: Ned (az Eddard becézett formája könyvben) és a király végre megérkezik Királyvárba. Itt persze Robert a kormányzás helyett inkább a Lancel nevű Lannister figyelmét hívja fel arra milyen hülye névvel áldották meg a szülei. Eközben Ned rájön, hogy a kincstárban kevesebb aranysárkány van, mint ahány tagja van az éjjeli őrségnek összesen. Ha már a Falnál tartunk: Jon megérkezett és nem szeretik, Tyrion pedig úgy döntött elég sokat fázott és elindul haza. Még északon maradva megkapjuk az első néhány homályos és kevésbé homályos utalást arra, hogy a királyság határain kívül fura dolgok vannak és nem véletlenül építettek éppen oda egy 2000 méteres falat a földrész teljes hosszában.
Királyvárban szemtanúi lehetünk annak, hogy Cersei a saját beteges gondolatvilágát szerető anyai gondossággal plántálja legidősebb fiúgyermeke szöszke buksijába. Közben a Király Segítője révén megismerkedünk az eunuch Varys-szal, aki a királyság kémfőnöke, Petyr Baelish-el a pénzügyi zsonglőrrel és a legjobb esetben is biszexuális Renly Baratheonnal (a legkisebb a három Baratheon közül).
Danaerys sikerrel elvégezte az elsődleges feladatát és sikerrel teherbe esett a férjétől, ami megerősítette a helyzetét, mint khaleesi. Ezzel párhuzamosan pedig Viserys helyében inkább altatódalokat dudolásznék, nehogy felébredjen a sokat emlegetett sárkány, hiszen már nem csak egy nála kisebb és gyengébb lánnyal kerülne szembe ilyenkor.
Arya pedig végre kap egy "tánctanárt".
No, a rövid összefoglaló pont arra volt elég, hogy megfoganjon bennem egy tucatnyi vitriolos félmondat olyan eseményekről amiktől még 5 rész illetve 200 oldalnyi távolságban vagyunk nagyjából. Remélem nem fog felrobbanni a fejem a sok benne ragadt gondolattól.
Végül: lassan a könyv harmadánál tartunk.