A legelején szeretném leszögezni, hogy mindennek a vizsgaidőszak indukálta pótcselekvés az oka. Az egyik legsötétebb órában úgy döntöttem látnom kell azt a valamit, amitől a 14-30 éves korosztály XX kromoszómával megáldott tagjainak többsége elveszti az eszét és még talán vágyat is ébreszt a kicsi szívében és/vagy testében.
A fő kérdésem: ez mi? Persze szorozva annyival ahány film készült...eddig mert lesz folytatás.
A sekélyes és tipikus történetet még bocsánatos bűn lenne, hiszen láttunk már pár példát mióta Stoker behozta a köztudatba, de (és legszívesebben caps lock-al írnám, csak kilógna a kifinomult szövegkörnyezetből) hogy fogjuk a vámpírt, az ember közös tudatalattijának egyik enigmatikus és ellentmondásos szereplőjét, hogy aztán a karaktert megfosszuk minden olyan negatív jellemzőjétől amit ellentmondásossá teszi az legalábbis kihoz a sodromból. Most komolyan: csak állati vérrel táplálkozó reformvámpírok, akik képesek egy alig ismert pi..át beavatni minden belső titkukba? Röhej. És az egy mindenkiért elv bemutatása is a kedves gesztus helyett inkább a nicaraguai drogcsempész-kartellek magatartását idézi.
Amúgy szép és jó, hogy a történet vámpírjait kihozza Bella vérének illata a sodrukból minden egyes tűszúrásnyi seb után, de ez a lány 17 éves ugye? Akkor pedig a legjobb esetben is menstruál. Vajon azt az időszakot hogy viselik a Cullen család?
Meg az indiánok. Komolyan nem tudunk már túllépni azon a sztereotípián, hogy ők minden titkok egyedüli tudói? Meg persze vérfarkasok is, ha már itt tartunk. Fogadjunk az a törzs totemállata. Milyen eredeti gondolat lenne. Legalább annyira, mint a vámpírok társadalmi berendezkedésében a főhelyre egy olasz vámpírcsaládot rakni.
A karakterek meg csak nekem tűnnek egyszerűnek és kétdimenziósnak és bármiért is szerethetőnek?
Bella: szép, de egyszerű mint a bot. Egyetlen bámulatra méltó képessége, hogy zokszó nélkül dolgozza fel a vámpírok majd vérfarkasok létezésének tényét. Edward: állítólag jóképű és csillog a bőre a napfényben, meg persze régóta benne van a vámpírbizniszben szóval tud titokzatos is lenni. Jacob: indián tehát alapból mitikus lényként kell kezelni és még vérfarkas is, neki mondjuk van hasznos képessége mert ért a szereléshez.
Mondjuk egy félmondat erejéig még meg kell említeni, hogy Meyer kisasszony biztos nagy rajongója volt az X-men-nek vagy a Heroes-nak lévén majd mindegyik vámpír vagy jövőbe lát vagy gondolatot olvas.
Tovább is van mondjam még?
Persze óriási kreativitásra vall a kanadai határ környékére száműzni a főszereplő lányt egy sablon kisvárosba egy sablon apához egy sablon anyától. Ahol kap egy sablon nem menő autót és sablonosan fogadják a sablon középiskola sablon gimisei, akik közül csak a vámpírgyerekek lógnak ki. Aztán persze jön egy sablon konfliktus mindenféle kóbor vámpírokkal (akik persze ráizgulnak a főhősnőre) és megtaláljuk a sablon negatív karaktert sablon motivációval. És ez kis mozzanat teszi sablonosan epikussá a történetet, hiszen kihat mindhárom filmre. Zseniálisan sablonos. Később a vámpírok tipliznek Bella bedepül és az indián vérfarkasok kezdik védelmezni, míg a vámpírok haza nem jönnek és a kibékíthetetlen ellenfelek együtt védik meg a csajt. Fontos momentum, hogy mindkét sablon csapatban van egy sablon picsa, aki nem szereti a főhősnőt és ennek látványosan hangot is ad. Óriási.
Engem kicsit zavar, hogy (az SG:A-ból ismerős korábban Harmony-t alakító színészlányt) koruk nagy csatája után nem védték meg a kisvámpírt akihez ugyanannyi közük volt, mint korábban Bellához.
Ja és Stephanie Meyer-re szakadjon rá a mormon kurva ég, mert lehúzza a zombifilmeket. Kisanyám! Az, hogy neked nem fér bele a széteső élőhalottak gondolata (csak jelzem, a vámpír és élőhalott) akkor takarodj ki a gyereklányok millióinak polcairól, jó? Vagy legalább olvasnád el Stoker Drakuláját mielőtt írni kezdesz. Mondjuk nem lennénk ennyire rosszban, ha nem szóltál volna be a zombiknak. De így jártál.
