A retrográd életérzés keretében elővettem az ezeréves horpadt, kopott fém csokis dobozt, hogy felelevenítsem a dohányzásomban a szertartásosságot. Mielőtt a náci antidohányos lobbi megpróbálna betiltani (mint azt tette az egyik legnagyobb dohánybloggal) hangsúlyoznám: a dohányzás rossz. Főleg annak, aki passzívan teszi, Hiszen a füst intelligenciahányadosa a mosópormolekulákéval vetekedve a dohányzókkal egy légtérbe idejüket tengetők egészségét veszi elsősorban célba. Legalábbis a brit tudósok szerint.
Tehát a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében leszögezem a dohányos doboz mostantól nem csak dohányt tartalmaz, hanem a jobbféle teáimat is. Remélem a minőségi teafűbe leledző antioxidánsok ellensúlyozni tudják a cigaretta életveszélyes fenyegetését.
A kiegyensúlyozott tájékoztatásnál tartva a náci antidohányos blogokat miért nem tiltják?
A dohányos dobozzal párhuzamosan elővettem a fényképezőgépet, a régit, amibe már csak film kell. És akkor "értékes" is fogok csinálni. Egyrészt jobban átgondolom kattintás előtt mit cselekszem, másrészt a digitális gépem csak a szabadban fényképezéshez ért. Végső érv: azokat a képeket legalább elő fogom hívatni. Kicsit belegondoltam, hogy hány emberről van fizikai fényképem mostanában. Vajon mennyi lett az eredmény? Gyors fejszámolás és az érettségi tabló kiiktatásával kettőt sikerült összeszámolnom. Lesújtó.
