Az esetek többségében komoly közelharcot kell vívnunk, ha közvetlen környezetünkkel meg akarjuk ismertetni az éppen aktuális és általunk szeretett sorozatot vagy zsánerfilmet. Ennek oka, hogy a többségben rögtön ellenszenvet ébreszt, ha a címben a csillag szót találja bármilyen szóösszetételben. Mert persze ez egyből előrevetítheti az űrcsatákat, hősies önfeláldozásokat és a főszereplők túlzott használatát.

Pedig az esetek egy részében, főleg újabban a scifi visszatért a gyökereihez és a társadalom problémáit, morális dilemmákat és kényes kérdéseket emel be köztudatba - legalábbis a köztudatnak abba a szegletébe amely fogékony a stílusra - és ezáltal segítheti ezek feloldását. Valahogy úgy, mint az antik görög civilizáció idején a színház a demokráciára nevelést segítette elő.
A scifi azért nyúlhat hozzá az érzékeny témákhoz, mert egy fiktív jövőben, egy fiktív emberiség néz szembe vele. Sőt a legrosszabb tulajdonságainak kivetíthetjük egy, az erre a célra alkotott fajra. Vagy csak a félelmeinket azzal kapcsolatban amivé válhatunk.
Persze nem minden sorozat és film feszegeti ezeket a kérdéseket, sok egyszerűen csak a szórakoztatást tűzi ki célul, mindenféle mögöttes gondolatébresztő szándék nélkül.
Előbbire példa a "klasszikusok" közül az eredeti Star Trek és a két újabb feldolgozása (TNG és a Deep Space 9) valamint a legfrissebbek közül a Battlestar Galactica (BSG) és a spin-offja a Caprica. Az Űrszekerek eredetijében például nagyszerűen bemutatják a hidegháborút a Föderáció-Amerika és a Klingonok-Szovjetunió szereposztásban. Még meglepőbb az összefüggés mikor az enyhülési folyamatokkal párhuzamosan a föderáció zászlóshajója klingon legénységi tagot (Worf) kap és közös missziókba valamint csereprogramokba kezdenek. Párhuzamosan a földi eseményekkel. Míg a BSG és a Caprica az új évezred nagy kérdéseire keresi a választ: mint terrorizmus, fogolykínzás, a hadsereg és a civilek viszonya, vallási és egyéb ideológiai különbségek és mit jelent civilizáltnak maradni.

Persze, ha az ember jól fog hozzá akkor egy minimális esély mindig van arra, hogy bárkiből, ha nem is rajongót, de legalább nézőt csináljunk.

Na, de ki a laikus?
- Szinte kivétel nélkül minden nő.
- Azok a fiúk/férfiak, akik túl komolynak/jófejnek/művésznek hiszik magukat
- Szüleink generációja és felfele

Ebből is látszik, hogy a tudományos fantasztikum lecsójába csak óvatosan szabad belecsapni, mert a fentiek a lakosság legnagyobb részét teszik ki. Szóval, ha bármit akarunk kezdeni akkor csak úgy érdemes, hogy előre biztosítjuk a fenti csoportok érdeklődését a következő eszközök bármely kombinációjával felkeltjük a figyelmüket:

- Jóképű főhős/főhősnő és vagy vonzó megjelenésű mellékszereplők (pl.: Transformers, új Star Trek)
- Régi, ismerős történet újrafeldolgozva, hogy ne kelljen sokat gondolkodni (pl.: Avatár)
- Félelmetes szörny, hogy legyen mitől félni és hozzábújni a másikhoz (pl.: Alien)
- Nulla űrhajó és/vagy űrjelenet (pl.: Én, a robot)
- A korszellem aktuális kérdésnek feldolgozása (pl.: Wall-E)
- A korszellem egy marginális kérdésének feldolgozása (pl.: Gattaca)
- Szerethető/vicces/bugyuta mellékszereplő(k) (pl.: Star Wars I.-III.)
- Poszt-apokaliptikus világbéli túlélőtúra (pl.: Road)
- Világméretű járvány és hatása (pl.: Legenda vagyok)
- Gonosz idegenek támadása (pl.: Függetlenség napja)

Fontos, hogy azokat, akik komoly ellenérzéssel viseltetnek sci-fi iránt lehetőleg ne olyasmi elé ültessük le amiben van: űrhajó, idegen lény és összetett történet.

Például ne ezzel kezd: